Sparks again...

Sziasztok.!
Ismét itt és ismét egy kis véleménynyilvánítás.Már olvashattatok egy Sparks kritikát és ma is itt van egy. Nincs mit mondanom, tehát nem is rizsázom.. Itt van Nicholas Sparks: Az utolsó dal...

Néha elképedek mennyi könyvből készítenek filmváltozatot és az emberek nagy része azért van igazán oda. Pedig ha tudnák... Ez a mű is ilyen. Egyre inkább kezdem megkedvelni a Sparks által írt könyveket. A legtöbb ember ismeri ezt a történetet. Ronnie és öccse, Jonah a nyarat az apjuknál töltik a tengerparton New York-tól távol. Persze a nagylány nem igazán örvend a hírnek főleg, hogy már évek óta nem beszélt az apjával. Nincs mit tennie így hát eldönti, hogy a lehető legkevesebb időt tölti ideiglenes otthonában. Persze ebbe a tervbe sok minden közbeszól. Az új "barátok", egy fiú, egy rendőrségi ügy és egy komoly betegség is. A nehéz korszakokon  a zene szeretete segíti át. Bekopogtat hozzá az első szerelem, ami cseppet sem könnyű és egyszerű, de legalább segíti a hirtelen hír hallatán, miszerint az apja halálos beteg. A nyárnak vége és az apja egészsége sem bírja. A temetésen meglepő módon új lehetőség tárul Ronnie elé. Számomra néhol zavarosan volt megírva. De mindenképp jó ötlet, hogy a könyv több szereplő nézőpontjából íródott. Nem a nyálas romantikára épül, mint ahogy ezt a legtöbben elképzelik. A drámai légkör végigkíséri a művet. Összegészében nem rossz könyv és igazán ajánlható mind a fiataloknak, mind az "idősebb" korosztály számára.
Ma nem voltam nagyon beaktiválódva, de igyekeztem és remélem tetszett...
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...