Lead...

Sziasztok.!
Normál esetben nem kritikával jöttem volna, de van amikor valami annyira jó vagy éppen annyira rossz, hogy meg kell osztani. Valahogy így jártam Kylie Scott: Szóló-jával...

Fülszöveg:
Megszelídítheti a szerelem a rock n’ roll leghírhedtebb fenegyerekét?
 
A Stage Dive énekese, Jimmy Ferris megszokta, hogy azonnal megkap mindent, amit csak akar – egész eddigi élete a vad bulizásról és könnyű csajokról szólt. Végül azonban túltolja a rock n’ rollt, és az elvonón találja magát, utána pedig megkapja személyi asszisztensnek Lenát, akinek egyik legfontosabb feladata megakadályozni, hogy visszaessen.
Lena nem hajlandó elviselni szexis főnöke allűrjeit, és annak ellenére, hogy az első pillanattól kezdve szinte izzik körülöttük a levegő, elhatározza, hogy a kapcsolatukat szigorúan szakmai alapon tartja. Jimmy azonban túlságosan messze megy, és a fenegyerek hirtelen rádöbben, hogy nagyon könnyen elveszítheti a legjobb dolgot, ami az életében valaha történt. Vajon meg tudja győzni makacs asszisztensét, hogy vállalják a kockázatot, és hagyja, hogy a szíve vezesse?

"Képes lehet egyáltalán olyasvalakibe beleesni az ember, akit többnyire ki nem állhat? Ki lenne ilyen hülye?
Rajtam kívül természetesen."

Vélemény:
A Stage Dive sorozat első 2 részéről nem írtam Nektek, mert nem éreztem szükségét. Szórakoztattak, kikapcsoltak, de nem nyújtottak extra élményt. És bár nem gondoltam, hogy erről a sorozatról szó lesz a blogon, most mégis késztetést éreztem arra, hogy közszemlére tegyem a Lead-del kapcsolatos érzéseimet.

Az első rész jó volt, de nem eget rengető és pont ezért nem éreztem siettetve magam, hogy olvassam a másodikat, viszont ezzel egyidejűleg szembe jött velem a Lead fülszövege, ami annyira megfogott, hogy rögtön olvasni akartam. Előtte azonban rávetettem magam Mal sztorijára, ami számomra még az első színvonalát sem érte el (ne kövezzetek meg, azért bírtam Davidet és Malt is, de tudtam, hogy valami több vár). 
A héten pedig kézbe kaptam a Szóló-t és szó szerint felfaltam, majd nagyon dühös lettem, hogy vége lett. 
Hivatalosan is Jimmy Ferris a no1 rocksztárom és ezt senki sem veheti el tőle. Na, de hogy miért is lopta be magát a szívembe ez a látszólag sablonos és giccses maszlag? Mert csak látszólag az és nekem erre a könyvre most nagy szükségem volt.

Első blikkre még az első könyvben nagyon nem csíptem Jimmy-t. Tipikus rockénekes fazon volt sztárallűrökkel és a hibákkal, amiket elkövetett. Ami miatt végül is kikötött mellette Lena. De pozitív csalódás ért. Alapvetően nagyon szeretem a sok vívódást és a Jimmy- Lena közötti adok-kapok ennek eleget tett. Örültem, hogy az írónő jobban belement Jimmy múltjába, de kicsivel több zenét igazán el tudtam volna viselni. És bár hiányoltam a kettős szemszöget, annyira megkedveltem Lena-t, hogy a végén már nem maradt hiányérzetem. Teljesen át tudtam érezni a helyzetét és a csípős nyelve valamint a humora mindent vitt. 

"- Egy csomó gyümölcsöt eszem. Már most is egészséges vagyok.
 - Pitébe töltve nem számít."

Nagyon tetszett, hogy szépen épült a történet és nem csapott egyből a közepébe. Lassú volt, mégis az elején jobban örültem volna még több visszatekintésnek. Kíváncsi lettem volna arra milyen is volt a kezdeti munka. És sajnos egy-két megjegyzésen kívül többet erről nem kaptam. Viszont, ami szíven ütött és a könyv egyik legnagyobb hibája, az a 440 oldal, többet is elbírt volna ez a kapcsolat.
Összességében ebből a sorozatból ez a szívem csücske és bár nagyon kíváncsi vagyok Ben sztorijára, Jimmy és Lena tényleg mindent vitt. Nagyon ajánlom mindenkinek, de persze érdemes előtte elolvasni David és Mal könyvét is.

Karakterek:
Jimmy: Totálisan ellopta a szívem, lelkem, eszem (amennyiben nekem vannak ezek). Nem hittem, hogy ennyire jó karakter lehet, de tudott meglepetést okozni.
Lena: Ami a szívén, az a száján. Belevaló csaj volt a javából és, ami a legfontosabb, hogy reális volt. Nem az a típus, aki a magazinok címlapjáról lép le és akivel egy Jimmy kaliberű pasi tervez és ezért volt ő egy nagy reménye ennek a könyvnek. Az új Katniss Everdeen.  :) 
Alyce: Tény, hogy nem volt főszereplő, még csak mellékszereplő se nagyon, de kiverte a biztosítékot.
Gyilkos: Elképesztő troll ez a kis állatka. Ahogyan a gazdája is.

Borító:
Stílusában tökéletesen követi az elődeit, viszont a modellel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Ennek ellenére megvett a könyv. 


Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2016
Eredeti cím: Lead
Oldalszám: 440
Kedvenc karakterek: Lena, Jimmy, Gyilkos


Hamarosan jövök...
xx, Kittina...