Welcome to the Point #1...

Sziasztok.!
Újabb bejegyzéssel jöttem az egyik kedvenc írónőmtől. Jó olvasást és itt van hát Jay Crownover: A tetovált srác...


Fülszöveg:
Nagy ​különbség van egy rosszfiú és egy olyan srác között, aki a lelke mélyéig züllött – akárcsak Shane Baxter. A szexis, kiszámíthatatlan és veszélyes Bax nem csupán rossz csillagzat alatt látta meg a napvilágot, ő maga a született bűnöző. Kocsitolvaj, verőlegény, ketrecharcos, a bajba keveredés fekete öves bajnoka, mígnem az egyik rossz döntése öt évre rács mögé juttatja. Miután visszanyeri a szabadságát, válaszokat keres, és nem érdekli, mit kell megtennie, kit kell megszorongatnia azért, hogy megtudja, ki csalta csapdába. Csakhogy beszáll mellé a játszmába még valaki, aki túlságosan ártatlan, túlságosan lágy, ráadásul nem hagyja magát lerázni. Dovie Pryce ismeri az élet sötét oldalát, a nehéz körülményekkel járó súlyos döntéseket. Mindig is jó akart maradni, önzetlenül segíteni másokon, nem hagyta, hogy a sötétség lehúzza és elnyelje őt. Az utcát azonban nehéz legyőzni, a dolgok rosszról gyorsan életveszélyesre fordulnak, és az egyetlen ember, aki mellett biztonságban lehet, a Point legfenyegetőbb, legszexisebb, legkiállhatatlanabb nehézfiúja, aki épp most szabadult. Bax közelsége eleinte rettegéssel tölti el Dovie-t, de hamarosan rájön, hogy a tetovált srác sem olyan, amilyennek a külseje alapján hinnénk.


"Bolond, aki azt állítja, hogy a bűnözés nem kifizetődő. Nagyon is jól lehet vele keresni, ezért is olyan elterjedt."

Vélemény:
Az nem titok, hogy Jay Crownover remek író és a Marked Men sorozatával belopta magát a szívembe. Így hát, amikor tudomást szereztem a tetovált srácról, kétségem sem volt, hogy ismét telibe talál.
Nos látszólag ez a könyv próbált kitörni a sablonból és a jó kislány-rossz fiú párosából a rossz fiút velejéig rossz srácra cserélni. Sajnos ez csak próbálkozás volt, mert a kivitelezés nem egészen sikerült. Pedig én igazán fogékony voltam rá és a fülszöveg miatt el is vártam. Így végül egy kisebb csalódottsággal kellett megbirkóznom, de nem baj, hiszen kárpótoltak a cselekmények. Merthogy izgalomból nem volt hiány és bizony ez volt az erőssége ennek a könyvnek. Megvolt a várt csavar is, úgyhogy ezen a téren nem volt hiányérzetem. Mégis szélsőséges érzéseim vannak, mert annyira nem ragadtattam el magam. Jó volt és természetesen hozta a színvonalat mégsem volt kifejezetten átütő.
Ami mégis megmentette a könyvet és emlékeztetett arra, hogy miért is imádom az írónőt az az alapkoncepció, a helyszín (és azok a tetoválások, Te. Jó. Ég. 😍). Jay Crownover sohasem tipikus helyeket álmodik meg és vet papírra és én ezt nagyon szeretem. Itt az olvasók belepillanthattak a gettóba, a puritán környezetbe, a poros lakásokba és a cigifüsttől bűzölgő klubokba.
Nem mellesleg pedig, bár nem tudtak kitörni a szereplőket nagyon gyorsan meg lehetett kedvelni ( egy-két kivétellel persze). A két szemszög külön örömet szerzett, szerettem Bax gondolataiban turkálni.
Persze a problémáim egy részéről már írtam, de van, ami mellett nem tudok simán elmenni és, ami nélkül nyilván nem lett volna sztori, de Race bujdosását, keresését és azt, hogy úgy vált a történet középpontjává, hogy  Őt magát még csak nem is nagyon láttuk megjelenni kissé megcsömörlöttem.
Összességében tehát tetszett a stílus és a cselekményszál is az összes szereplővel együtt. Kissé hiányoltam a humort, de ezt a történet természeténél fogva kivetette magából, helyette kárpótoltak a Dovie és Bax közötti szócsaták.
Aki szereti Jay Crownover munkásságát mindenképp vegye sorra ezt is, ami szintén egy sorozat egyik kötetévé vált, így a Pointban folytatódnak az akciók.

Karakterek:
Dovie: Szerethető karakter volt, aki nagyon jól illett a rossz fiúnkhoz. Végül pedig még a belevaló és kemény énjét is megismerhettük.
Bax:Tipikus new adult szereplő. A zord külső érző szívet takar. Abszolút lojális volt és ez az a tulajdonság, ami a legszimpatikusabb volt.
Race: Na őt aztán nem tudtam megfejteni és nem is kedveltem meg, hiszen eddig még nem nagyon mutatkozott, de nyilván nem véletlen, hiszen a következő rész főszereplőjévé avanzsál hamarosan.
Titus: A valaha volt legjobb mellékszereplő rengeteg lehetőséggel. Azonnal belopta magát a szívembe és elképesztően kíváncsi vagyok az ő történetére. (Csak nekem hajaz a sorozat köteteinek tematikája a Marked Menéhez?)


"Csakhogy valahol ott bujkált benne Shane, Shane-ben pedig olyan sok jó volt, hogy hittem benne, hogy a szerelmünk örökké tarthat. Vagy legalábbis annyi ideig, amennyit a Point enged kettőnknek. Végül is már attól boldog voltam, ha közben együtt lehetünk, ő meg én."

Borító:
Igazság szerint sem a külföldi, sem a magyar borító nem nyerte el teljes egészében a tetszésemet. Részleteiben vannak olyan apró szegmensek, amiket tudok Bax-el azonosítani, de sem a szín, sem a modell választása nem lett nyerő.


Kiadó: Harlequin Magyarország
Kiadási év: 2016
Eredeti cím: Better When He's Bad
Oldalszám: 368
Kedvenc karakterek: Bax, Dovie, Titus, Honor


Hamarosan jövök...
xx, Kittina...


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon