The mafia...

Sziasztok.!
Először is bocsánat, hogy ilyen ritkán jelentkezem, de nagyon igyekszem a jövőben ezen változtatni. Ma pedig egy újabb kritikával jövök és egy magyar írónő tollából származó könyvvel. Borsa Brown: A maffia ágyában...
Fülszöveg:
 Suzanne Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermó-ba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet... a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc...
Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között?
,,A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem" - adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv.
Borsa BrownN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata
Vélemény:
Nagyon sokat agyaltam, hogy ez a könyv érdekel-e engem vagy belekezdjek-e, de végül is elolvastam. Először a borítóra figyeltem fel, majd elolvastam a fülszöveget is. Egy percét sem bántam meg a műnek.
A regény nagyon rövid és ez az egyik gyengesége. Minden túl gyorsan történik. Egyik pillanatban megismerkednek a következőben pedig már Szicíliában vannak és már alig lehet követni az eseményeket. Az olvasó nem is tud felocsúdni és már vége is. Tény, hogy remek ötlet volt a maffiával kapcsolatban megírni ezt a könyvet. Figyelemfelkeltő volt és érdekes. Amint befejeztem, már gugliztam is a Cosa Nostra-ra.  Ami viszont még negatívum volt, legalábbis a számomra, az a családi kapcsolatok hiánya. Suzanne szülei mintha nem is léteztek volna, alig tudtunk róluk valamit és a végére sem lett teljes az összkép róluk. A nővérével volt egy kevés párbeszéde, de az még mindig nem elég ahhoz, hogy megkedveljem vagy megutáljam őt. Na, de Massimo családjával sem voltam megelégedve. Kapunk említést kétszer is Massimo testvéreiről, de azon kívül, hogy léteznek semmit sem tudunk. Ezt átugorva a könyv nagyon szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem. A végére már féltem, hogy mi lesz, aggódtam a szereplőkért.
Összességében a könyv nagyon pörgős volt, sajnos kevés magyarázattal, de elképesztően jó történettel. Lélektanilag az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Roppantul elgondolkodtam egy-egy fejezet után. Végre egy könyv, ami nem törekszik agresszívan a boldog befejezésre. Nekem ez így kerek volt, de az írónő facebook oldalán olvashattam, hogy lesz folytatás, amit természetesen kíváncsian várok. Úgy érzem még újra feltűnik a színen Massimo is.
Tehát én csak ajánlani tudom mindenkinek. Bevallom, ha magyar nevet láttam volna a borítón talán el sem olvastam volna a fülszöveget, ami nagy hiba és az álnév egy nagyon jó ötlet az írónőtől. So, olvassátok el minél többen.  
Karakterek:
Valljuk be őszintén, nagyon kiforratlanok voltak. A külsejük és az érzelmeik bemutatása is elcsépelt lett. 
Suzanne: Nagyon sokszor butus volt, bár biztos vagyok benne, hogy én sem tartottam volna  a számat, de néha ő is túllőtt a célon. Nem kifejezetten kedveltem meg, de azért nem volt szörnyű.
Massimo: Róla megvan a saját véleményem. A kezdetektől fogva nem volt teljesen szimpatikus, majd a közepénél kicsit megkedveltem, de miután megütötte, megrugdosta és megfenyegette azt a nőt, akit elvileg szeret, az én rokonszenvemet elvesztette. Ettől függetlenül őt éreztem inkább "megmunkáltnak".
Borító:
Kifejezetten tetszik és a kép elég rendesen utal a történetre is, úgyhogy engem megvett.

Kiadó: Álomgyár
Kiadási év:2013
Eredeti cím: A maffia ágyában
Oldalszám: 288
Kedvenc karakterek: Massimo

Hamarosan jövök...
xx, Kittina...